Nézi. Idő van, szólok. Nézi tovább. Szólok még egyszer. Alkuszik. Engedek. Ismét idő. Nem felel. Szólok újra. Alkuszik megint. Nem engedek. Nézi tovább. Keménykedek. Még mindig nézi, mert csak most az egyszer, soha többet. Fenyegetek. Sír és kiabál, az élet igazságtalan. Nem érdekel. Én meg rossz…

A villamos egyhangú közönsége épp olyan volt, mint bármelyik másik reggelen. A reggeli műsorvezetők kötelező vidámsága próbált ébren tartani a fülhallgatón keresztül legalább addig, amíg beérek a munkahelyemre... A rutint és a rádióadást az Életrevalók zenéje szakította félbe - valaki hívott.…

- Anyaaaa! Fázooom.... - Takarózz be jobban! - Anyaaa! De akkor is fázooom.. Az a baj, hogy ha becsukom a szemem, elkezd a fejem is fájni.. - Ilyet még nem is hallottam, kislányom. De ha jobban fáj, adok gyógyszert. - Anyaaa…. Nem tudok aludni... Melegem van. Különben is, ha köhögök, akkor…

Hagyományosan minden évben készítek egy fánkfélét farsang örömére. Mivel unalmas lenne mindig ugyanazt a fánkot elkészíteni – és mert sohasem találom az előző évi receptjét – mindig valami újat próbálok. A mostani kísérletet senki se csinálja utánam… Az idei év nyertese a churros nevű spanyol…