Kétbalkezes kamaszlányok kézikönyve
2019. január 15. írta: Vécsey Szandra

Kétbalkezes kamaszlányok kézikönyve

ketbalkezes.jpgElőző bejegyzésben gyerekeinkkel foglalkoztunk, most jöjjön egy kis nosztalgia a saját ifjúságunkból! :)

Mert vannak meghatározó könyvek az ember életében. Ilyen lehet egy korszakalkotó regény, vagy egy komplett generáció által elszenvedett kötelező olvasmány, esetleg egy "mindenki szakácskönyve", vagy akár egy roppant hasznos - mondjuk úgy  - kézikönyv a kamaszkorhoz. Ez utóbbi volt a 90-es évek elején a Kétbalkezes kamaszlányok kézikönyve. A nagymamám annak idején egész egyszerűen nem tudta otthagyni a könyvesboltban, annyira találónak érezte a címét... De hogy miért...? 

Nagy becsben van ez a könyv nálam. Az internet előtti, komolynak tűnő világban ez a könyv laza volt és vicces. Lazán és viccesen magyarázta, hogy nem dumálunk ki senkit név szerint a kozmetikusnál, mert igen könnyen kellemetlen helyzetbe kerülhetünk - kicsi ez az ország. Vagy hogyan viselkedik az ember vendégekkel szemben, és hogyan szervez bulit a barátainak a lehető legkisebb közfelháborodás mellett. Most belelapozva megdöbbenve látom, hogy még a pénzkezelésről és a vásárlásról is szót ejt - a leírtak még ma is teljesen időszerűek. De elmondja azt is, mit tegyen az ember lánya, ha egyedül van otthon, vagy ha valaki leszólítja az utcán. Nem szégyenlősködött változásokról, amin átesik minden tizenéves külsőleg és belsőleg, de írt az elfogadásról, a családokról, a különbségekről is. Persze nem hagyta ki a hajviseletet és a sminket sem - egyszóval minden benne volt, ami egy tizenévest érdekelhet, vagy ami érintheti. És ha kezetekbe akadva hasonlóságot véltek felfedezni a könyv stílusa és az enyém között, az sem lehet a véletlen műve...

Hogy jutott eszembe pont erről írni? Mert Korsi barátnőm azzal hívott fel karácsony előtt, hogy fényképezzem le és küldjem el neki azt az oldalt, amin az a pogácsarecept van, amit annyiszor megsütöttem már... Értitek. Mi ez, ha nem a barátság mérőfoka?! És mert nem sokkal később megláttam egy vendégségben a polcon, és hallottam, hogy más is őrzi még a padláson. Ez a könyv ott van a generációnk gyűjteményében, vagy ha ott már nem is, emlékeiben egész biztosan. Neked megvan? :)

A bejegyzés trackback címe:

https://levezeto.blog.hu/api/trackback/id/tr6414560370

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.