Nézi. Idő van, szólok. Nézi tovább. Szólok még egyszer. Alkuszik. Engedek. Ismét idő. Nem felel. Szólok újra. Alkuszik megint. Nem engedek. Nézi tovább. Keménykedek. Még mindig nézi, mert csak most az egyszer, soha többet. Fenyegetek. Sír és kiabál, az élet igazságtalan. Nem érdekel. Én meg rossz vagyok. Akkor sem hagyom, ha érvei jók. Nem tehetem. Hisztizik. Nem hat meg. Dacol. Ágyba küldöm. Műsor tovább. Fáradok. Én miért nem alszom? Hát megyek én is. Vizet kér. Adok. Plüssért sír. Adom. Még egyszer átbeszéljük. Nem változik a véleményem. Felkapcsolja a villanyt. Lekapcsoltatom. Aludnék már. Ő lejön, és mászkál. Felküldöm. Felkapcsolja a villanyt. Veszekszem ismét. Tényleg aludnék. Nyüzsög. Rászólok. Nem nyugszik. Én már nyugodnék. Végre csend. Elmúlt éjfél...